Bizony, aki eddig esetleg nem tudta volna, tegnap, azaz február 2.-án ünneplik Koreában az új év kezdetét. Ezt Jan-tól (vagy Jang-tól..) tudom, aki itt lakik az emeleten, pár szobával arrébb. De erről majd később.
A tegnapi nap igencsak rövid lett, ugyanis mi sem értjük miért, de botrányosan sokáig aludtunk a Kittivel. Mire felkeltünk, szinte már indulni is kellett a délutáni program helyszínére. Egy hatalmas bowling csarnokba mentünk vagy negyvenen, ahol 6os csapatokba rendeződtünk és indult is a nagy csata. Mondanom sem kell, mennyire béna voltam, de aztán a második körre már egészen belejöttem. Gurítottam néhány Strike-t is (vagyis hogy az összes felborult). A mi csapatunk így nézett ki: Kitti, egy cseh lány, Kristyna, két nebraskai (USA) lány, Maggie és Karlene, egy lett lány, Agnese és én. Nem is tudom már, hogy ki nyert, de nem is az volt a fontos. Beszélgettünk, iszogattunk, és néha gurítottunk is párat. Nagyon jó volt, csak azt hiszem kicsit 'túlaludtam' magam, úgyhogy fájt a fejem. Nem tudom mi lehet az oka, talán a szombati fáradalmak, vagy az időeltolódás, de éjjeli 2-3ig nem bírunk elaludni, 11kor meg úgy kell kimászni az ágyból.. Na de most rátérhetek az estére, a nap legizgalmasabb részére.
Jan nem jött velünk bowlingozni, még pedig azért nem, mert 5 órán keresztül itthon főzött a konyhában, hogy megvendégeljen minket a koreai újév alkalmából, mert náluk ez így szokás. Tegnapelőtt meghívott körülbelül 30 embert, láthatjátok a képen, hogy jó sokan el is jöttek. Benyomorogtunk a kis társalgóba, Jan pedig felszolgálta a sok hááát.. finomságot. Volt köztük sushi is - legnagyobb örömömre és jó hír azoknak is, akik eddig azt hallgatták tőlem, hogy mennyire ennék egyszer. Volt még curry-s halleves, ami annyira csípős olt, hogy az egyik tállal meg is maradt. Készített még valamilyen jellegzetes koreai szószba (aminek próbáltam megjegyezni a nevét, de nem ment..) forgatott tintahal, meg ilyen kicsi halak.. mondjuk inkább ebihalra hasonlítottak és miután láttam a sok kis szemet a tálban, nem bírtam megenni őket. Ja és persze az elengedhetetlen szójaszósz. Jan nagyon aranyos volt, csak állt az asztal mellett, nézett minket és mosolygott és azt mondta, hogy ő most mennyire boldog és éhes. Mindenki hozott pluszba egy kis sütit, bort, chipset, úgyhogy órákon át csak ettünk és beszélgettünk. Nagyon jó volt a hangulat, a legviccesebb rész az volt, amikor a Cheetos hátulján lévő magyar leírást néhányan megpróbálták felolvasni. Így lett a mogyoróból máodjiorou, és a többi. Aztán éjfél körül visszajöttünk a szobánkba a Kittivel, nem tudom, kint meddig tarthatott még a móka. Megígértük a társaságnak, hogy legközelebb mi sütünk nekik lángost. Nem lesz olyan nehéz dolgunk, ugyanis a Kitti nagypapája hivatásos lángossütő, úgyhogy eredeti hazai recept alapján készíthetjük el. Remélem, hogy sikerül, mert eléggé beindítottunk mindenkit.. |
| Most nem neveznék meg mindenkit egyesével a képről, ha valakire kíváncsiak vagytok, kérdezzetek :) |
Ma este bárba megy a csapat, majd a következő bejegyzésben tudósítok róla. A holnapi nap elég sűrű lesz, mivel egyrészt el kell mennünk a New Yorkerbe maffiás ruhák után kutatni a szombati Welcome Partyra. Ugyanis beöltözős lesz. Erről majd mesélek később. Aztán meg délutánra Agnese megkért minket egy kis szívességre. Ő egy iskolában tanít angolt gyerekeknek, elmegyünk és mesélünk egy kicsit Magyarországról. Milán, annyira bánom, hogy nem hoztam pár kockát!!! :) Így marad a Negro és pár szelet Pick szalámi, ami az International Day-ről maradt. Este pedig tradicionális lett vacsorával, zenével, tánccal várnak bennünket. És persze biztos, hogy most is sok-sok játékkal. Az mindig van :)
Még mindig nem múlt el a náthám, ami még otthon kezdődött..
B.
U.i.: Ezúton kívánok nagyon boldog szülinapot Apának és Bembinek! Fületek érjen bokáig!! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése