az első igazi nap.

Ma egész nap gyönyörűen sütött a nap, és nagyon szeles idő volt. A hideg egészen elviselhető, háromszor annyi réteg ruhával, mint az ittenieken. nem is értem, hogy nem fagynak meg. A hó nagy, nagyobb, mint én, kupacokba pakolva fekszik az út szélén. Aminek én kifejezetten örülök, nagyon szeretem. Láttam a Daugava folyó (ami kettészeli Rigát) befagyott csatornáját, hóembert, havas faágakat, ennyi elég volt ahhoz, hogy jó kedvre derüljek. A járdák viszont szépen le vannak tisztítva, néhány nyaktörő jégfolttól eltekintve.

Aki esetleg féltene, aggódna értem, vagy azt képzelné, hogy rossz sorsom van itt Rigában, nézegesse egy kicsit ezt a képet. Minden nap ezt látom az ablakból, ami akkora, hogy majdnem az egész falat elfoglalja. Remélem, mindenki észrevette a madarakat, olyan jó :) Az ott azt hiszem egy tévétorony. Nem híres, vagy ilyesmi, de azért jól néz ki. A tegnap repüléses részből kihagytam egy fontosat. A legjobban az tetszett, hogy ahogy földet értünk, mindkétszer nagy tapsvihar gratulált a pilótának Nagy élmény volt :)
Ma annyira nem csináltunk semmi jelentőset, kivéve, hogy elsétáltunk Zane-vel egy közeli bevásárlóközpontba és vettünk kaját. Meg telefonkártyát és internetkábelt is, így most saját kis netkábele van a Kittinek is és nekem is. Szuper, olyan jó, hogy ez rendesen működik. Bedugod és van net, kész. Pedig huzavonára számítottunk. A bevásárlóközpont egészen hasonlít a otthoniakra, a hipermarket különösen, olyan Interspar-szerű. Na jó kicsit szebb. Az árak nagyjából olyanok, mint otthon, egy picit talán drágábbak. Az áruk között sok olyat találtunk, ami ismerős volt már, és érdekes, hogy Fa termékeket is. egész eddig azt hittem, hogy magyar...
Az egyetlen különbség, hogy kb 20szor annyi hal van mint nálunk, mindenféle formában. Egy csomó undorító is van köztük, de majd megkóstolgatjuk őket :)
Mára ennyi, nagyon gyorsan elment ez a nap. remélem, az összes többi így fog!
B.
. 

A megérkezés örömteli(?) pillanatai

Ez az első bejegyzés, amit a kollégiumi szobából írhatok. Egy kicsit hideg van, de holnap majd beszerzünk valami hősugárzó-félét. Addig is jobb híján melegítőben alszunk.. A szoba egyébként egészen rendben van, a zuhanyzóval kapcsolatban vannak ugyan fenntartásaim, de kibírható. Minden két szobához tartozik külön fürdő és vécé. Az ilyen két szobából álló egységek pedig el vannak nevezve, a miénk a 'Plaza Venecuela'. Azt mondjuk nem értem, hogy miért nem Venezuela, de azért jól hangzik. (Bár a neve alapján meleg helynek tűnik. Nem az.) A konyhában is van egy külön is szekrényünk, ami meg van pakolva kajával, annak ellenére, hogy hosszas hallgatózás után csak azt állapíthattuk meg, hogy egyelőre a másik szoba üres. Kíváncsian várjuk, kik lesznek a Plaza Venecuela-társaink. Mi vagyunk az A, ők lesznek a B.
Még soha nem repültem. Gondoltam, hogy jó, jó, de hát azt azért nem gondoltam, hogy ennyire! Kicsit gyomorforgató volt bizonyos részeknél, de a le-és felszállást kifejezetten élveztem. Annyira szép volt! Megpróbáltam lefényképezni, ennyire sikerült. De igaziból sokkal szebb volt ám!
Na mára ennyi, holnap korán indul a nap, Zane-vel (aki a buddy-m, vagyis egy lett leányzó, aki kísérget itt mindenfelé minket és hozzá fordulhatunk, bármikor.) nagy városnézős, sétálós és 'shoppingolós' nap lesz. Hiány van még, majd biztos csillapodik.
B.

Minden a feje tetején

..hát igen. Minden. Ruhakupacszörnyetegek és cipőhalomrémek ijesztgetnek egész nap. Ahogy a napok fogynak, úgy a hely is a bőröndben, de érdekes módon a belepakolandó cuccaim száma meg valahogy mégiscsak nő. Ki érti ezt..?! Nem hittem, hogy ennyire nehéz lesz a pakolás része. De már most nem tudom, hogyan fogok elvinni mindent magammal, amit szeretnék. Körülbelül így fest a helyzet:

A pakolásnál talán még rosszabb a búcsúzkodás. Mindenkivel egyesével, és szigorúan betartva a nem-sírunk-szabályt. Megtudtam magamról, hogy mennyire utálok búcsúzkodni. eddig nem volt erre alkalmam. Egy pozitívum :)
A papírok után való futkosásnak legalább vége, minden kész. Csak én nem. Még mindig nem fogtam fel.. talán majd  a repülőn..
B.

Kedves Olvasóm!

Ez itt a hivatalos Első Bejegyzés, aminek megszületéséhez rögös út vezetett. A legnehezebb talán a blog címének kitalálása volt. Illetve nem is a puszta kitalálása, hanem az ötletek közötti választás. Végül a vanvoltlett nyert (merthogy lett, hát nem nagyszerű? :) )

Aztán pedig kicsit elkeveredtem itt a blogvilágban, nem gondoltam, hogy ennyire bonyolult. Biztos csak a műszaki képességeimmel van a probléma, de nem olyan egyszerű elérnem azt, hogy az kis oldalam úgy nézzen ki, ahogy azt én szeretném. Ezért most még nem is úgy néz ki, ezt nézzed el nekem.. lehet, hogy sosem fog úgy kinézni, mindegy.

Aztán meg van ám még pár dolog, amit majd el kell nézned. Már most tudom, hogy nem fogok olyan rendszerességgel írni, ahogyan Te azt elvárnád, de minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy a lényeges dolgokat 'papírra vessem'. Nem csináltam még ilyet, de próba cseresznye.

Ha esetleg nem tudnád, a blog megszületésének apropója az a fél év, ami 5 nap múlva kezdődik és sok mókát és kacagást ígér, ugyanis Rigában fogom eltölteni. Az izgalom és a kétségbeesés már most is jelen van, ebben a pillanatban csak félelemről és az ágyamon lévő hatalmas ruhakupacokról tudósíthatok. Remélem, mindkettő megszűnik napokon belül.

Egyelőre ennyi, a részletekről később.

B.