Rázva, nem keverve

A múlt vasárnapi fáradtságot kialudtam ugyan, de valahogy mindig olyan álomkóros vagyok itt Rigában. Néha a tengeri levegőre fogom, néha a magas páratartalomra. De lehet, hogy szimplán csak lustaság, nem tudom. Még jó, hogy legkorábban 10.30kor kezdődnek az óráink.. Hétfőn csodás nap volt. Gyönyörű tavaszi napsütésre ébredtünk. Ha ez nem lett volna elég a jókedvhez, a portán egy képeslap várt rám. Köszi Beni, apa és papák, nagyon jól esett a nőnapi üdvözlet!! :) És az időzítéshez is gratulálok! A sulit tekintve teljesen átlagos nap volt, nagyon szeretem a hétfői órákat. Délutánra még beiktattunk egy kis óvárosi kiruccanást, fodrászt és almát a folyóparton. Kedden megint napsütés, tavaszi idő, és ráadásul még az óráink is elmaradtak. Mindenfelé virágok és bonbonok, tavaszillat, a tereken tulipánt osztogató lovasok. Végre! Este pedig a beígért dupla zh is elmaradt üzleti nyelvből, mert nem működött  nyomtató. Ez nem lehet véletlen.

A szerdai szabadnapunkat csavargással töltöttük, kihasználva a jó időt, újabb városrészeket fedeztünk fel a fényképezőgépünkkel karöltve. Hihetetlen, hogy mennyi mindent tartogat még számunkra Riga, csak lenne már pólóskardigános csámborgós idő. Na akkor lesz csak igazán képözön. Este újra a táncházba mentünk, nem bírunk elszakadni a lett néptánctól. Olyan jó ismerős mozdulatokra bukkanni a nagy pörgésforgásban! A Kittivel annyira belejöttünk a végére, hogy csak úgy suhantunk a táncparketten! :) Utána egy német lakásavató buliba mentünk, egész este fura német zene ment, nem nagyon tudtam felvenni a ritmust. Viszont vicces volt, hogy a belépő egy német mondat volt, és ha jól vetted az akadályt, kaptál egy kitűzőt, rajta egy német névvel. Az enyém Mechthild lett, bár a németek nagy része még sosem hallott róla, érdekes :) Angelával (Kitti) kb 3 körül úgy döntöttünk, hazataxizunk, mert már zsongott a fejünk a "neun und neunzig Luftballon"-tól.

A csütörtök egész napos tanulással telt, mivel aznap pótoltunk be a kedden elhalasztott zh-t. Végül meg is lett az eredménye, egész jól sikerült. Utána a szomszéd koliba voltunk hivatalosak egy dupla ünneplésre: Joanna (Lengyelország) beköltözését és Roberto (Olaszország) szülinapját ünnepeltünk mindenféle kajával és sütivel. Nagyon jó társaság gyűlt össze, ők folytatták tovább az estét a városban, de mi úgy döntöttünk, hogy inkább pihenünk, hogy megújult erővel vethessük bele magunkat a péntek esti James Bond partyba! :)

A buli előtt még kártyáztunk egy kicsit a 8.on, és néhány kedves litván lány a felszabadulás napja tiszteletére litván nemzeti vacsorát főzött nekünk. Minden nagyon finom volt, a legkülönlegesebb talán, hogy az uborkát mézbe mártva ették. Próbáljátok ki, fura de fincsi! Utána Bond girl maskarában indultunk útnak. Nem vártunk sokat az estétől, mivel ugyanabban a kávézóban volt, ahol februárban a Pink party (egy kis emlékeztető: borzalmas zene, éjfélkor elfogy a sör). A zene most sem javult, de alapvetően tetszett a dolog. Volt egy kis fotósarok, ahol mindenféle eszközzel fényképezkedhettünk (bomba, pisztoly, kártya, ilyesmi), a képeket későbbre ígérem. Ó, és megnyertük a Beer Pong nevű játékot is. Még sosem játszottam, de nagyon nagyon jó volt! Utána egy Push! nevű clubba indult a csapat. Na hát én ilyet még nem láttam. Táskaátvilágítás és fémdetektorok a bejáratnál - persze a rágóm megint becsipogott. A lányoknak ingyen volt a belépés, viszont a fiúknak 5 latot kellett érte fizetni (kb. 1800 Ft!). Nagyon durva egy hely volt, táncoslányok az emelvényeken, fények, VIP asztalok,  tuctuc, nem éppen az én világom. Kb. fél óráig bírtuk a Kittivel, aztán a lelkünk megnyugtatása érdekében a Pelmeni felé vettük az irányt.

Tele hassal és néhány olasszal indultunk tovább. Több bárba is betértünk, hátha valahol jó lesz a hangulat, de vagy tömve volt, vagy rossz volt a zene.. Így a Chili Pica-ban voltunk kénytelenek elütni az időt 6ig, ugyanis akkor ment az első troli. Talán jobb döntés lett volna taxit hívni, de még félünk egy kicsit tőle a kudarcok után. De ennek is megvolt a hangulata: ahogy egy 10 fős csapat minden tagja fáradt arccal bámul ki a hajnali troli ablakán.

Így hazaérve már csak beestünk az ágyba és aludtunk egészen délig! :) Szokatlan nekem ez a sok buli, nem hiszem, hogy hozzá fogok szokni valaha is..

B.